21 colos túraendúrók nagy offroad összehasonlításban és teszt 2024

Mega-Offroad összehasonlításunk nemcsak több túraendúrót foglal magában, mint valaha, hanem ez a 1000PS legváltozatosabb offroad tesztje is. Az A2-es túraendúróktól kezdve a 1200 köbcenti feletti és 150 lóerős abszolút csúcskategóriáig széles portfólió indul a terepre, köztük az alábbi öt vas: Ducati DesertX Rally, BMW F 900 GS, Triumph Tiger 900 Rally Pro, Suzuki V-Strom 1050 DE és Honda CRF1100L Africa Twin. Árban ezek a túraendúrók a felső középkategóriába sorolhatók, mindegyik több mint 100 lóerős teljesítményt nyújt, és mindegyik 21 hüvelykes első kerekekkel rendelkezik, így alkalmasak a komolyabb terepre is. Hat tesztelőnk egy kemény, négynapos teszt során próbálja feltárni ezek erősségeit és gyengeségeit a terepen.

A tesztmotorjainkkal Európa legnagyobb Enduroparkjában, a Red Stag területen Rohr im Gebirge-ben vendégeskedtünk. A kiterjedt terület, amely körülbelül egy órányira délnyugatra található Bécs városhatárától, 15 kilométernyi erdészeti úttal és 28 különböző offroad ösvénnyel tökéletes tesztkörnyezetet kínált. Minden vezetési szint számára elegendő lehetőség áll rendelkezésre, hogy egy egész napot eltölthessünk a motorozással. Nagy Adventure Bike-jainkkal többnyire a szélesebb erdei utakon közlekedtünk. Azonban néhány zöld ösvényt (könnyű nehézségi fokozat) is beépítettünk a tesztmenetbe, hogy a nagy és elegáns motorokat alaposan próbára tehessük.

Offroad esetében jobban érvényesül, hogy nem a gép, hanem az ember a kormány mögött határozza meg a határokat. Míg a profik és félistenek, mint Pol Tarres rendszeresen nagy gépekkel is megkérdőjelezik a fizika törvényeit, addig kevés offroad tapasztalattal még a könnyebb terep is túlélési harccá válhat. Azonban a túraendúrók mára egy hatalmas szegmenssé váltak, egy óriási és sokoldalú célcsoporttal. Ezért nagy offroad összehasonlításunk során három profi és három amatőr osztotta meg benyomásait, hogy a motorokról széleskörű és mindenki számára érthető tesztértékelést adhassunk. Ez a jelentés áttekintést nyújt minden motorról. Aki pontosan tudni szeretné, hogy mely benyomások melyik motorról kinek a véleménye alapján születtek, az alábbiakban megtalálja a 2024-es túraendúró offroad összehasonlításunk összes jelentését. Most következnek a benyomások a 21 colos túraendúrókról.

A Ducati Desert X Rally egy rendkívül terepképes túraendúróként pozicionálja magát, és jelentősen kiemelkedik a versenytársak közül. Már papíron is felülmúlja sok versenytársát a listaár tekintetében, cserébe rendkívül elegáns alkatrészeket kínál, amelyek terepen is megállják a helyüket. A Desert X Rally futóműve olyan, mintha vattacukron utaznánk, ami hatalmas bizalmat ad a vezetőnek, még durvább terep átszelésekor is. Ez a gép agilis és biztonságos manőverezést biztosít nehéz ösvényeken, ami kiváló választássá teszi offroad kalandokhoz. A Desert X V2-motorja rugalmas teljesítmény-leadást kínál: lehet sportosan-agresszív, amikor arra van szükség, vagy lágy és sima, ha nyugodtabb vezetési stílus kívánatos. Csak a nagyon alacsony fordulatszám-tartományokban nem tud olyan tökéletesen sima motorjárást biztosítani a V2, mint a többi motor itt az összehasonlításban. A DesertX kétségtelenül a leginkább radikális, kompromisszummentes eszköz az összehasonlításban.

Vannak azonban kritikai pontok is. A spártai ülés, amely a terepen való ambiciózus mozgáshoz sok szabadságot biztosít, meglehetősen kemény a hosszabb ülő szakaszokhoz. A magas ár, különösen Ausztriában, ahol körülbelül 26.000 euróba kerül, egy másik szempont, amely elriaszthatja a potenciális vásárlókat. Még rosszabb, hogy a DesertX Rally fedélzetén nem található említésre méltó szerszámkészlet, ami kalandos offroad túrákon problémákat okozhat. A motorkerékpár csöveket használ, így a megfelelő szerszámkészletnek készen kell állnia a kaland előtt.

A DesertX Rally nagyon magas minőségű alkatrészei indokolják a magas árat, de mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy hajlandó-e ennyi pénzt az asztalra tenni. Aki a Ducati mellett dönt, egy lenyűgöző kombinációt kap a teljesítmény, a luxus és a terepjáró képességek terén, ami a puszta teljesítményt tekintve az egyik legjobb választássá teszi a kategóriájában.

A BMW F900GS figyelemre méltó fejlődést mutat az előző modellhez, az F850GS-hez képest. A gép jelentősen terepképesebb és agresszív, méregzöld benyomást kelt az offroad használat során. Míg az F850GS-t gyakran utcai endurónak tekintették, amely csak vonakodva merészkedett terepre, addig az F900GS otthon érzi magát ott. Könnyen és kontrolláltan mozgatható, amit az előző modellhez képest 25 milliméterrel megnövelt első tengely rugóút is támogat. Ez a javulás különösen a nehéz terepszakaszokon érezhető, ahol a gép játékos könnyedséggel kezeli a helyzeteket.

A F900GS futóműve kiválóan van beállítva, és még keményebb terepen is elegendő tartalékot biztosít. A gép így mindig stabil marad, és a vezetőnek nagyfokú irányíthatóságot nyújt, de ezek a feláras felfüggesztési elemek. Ahogy a BMW-nél megszokott, először a konfigurátorban néhány pipát kell bejelölni, hogy a motorkerékpár teljes potenciálját kihasználhassuk. A legfontosabb kiegészítő komponensek a F900GS jó offroad teljesítményéhez a jobb futómű, védőelemek és a konfigurálható Enduro Pro vezetési üzemmód.

A 900-as GS „Rally Look”-ja a keskenyebb tankkal és laposabb üléssel bár hosszabb távokon kényelmi hátrányokat okozhat, ezt azonban a kiváló motor nyugodt járáskultúrája kompenzálja. A szép egyenletesen, a fordulatszám-tartományban elosztott nyomatékkal, lineáris teljesítmény-leadással és precíz gázfelvétellel a soros kéthengeres motor eltolásos főtengellyel mind a profikat, mind az amatőröket lenyűgözi. Összességében a F900GS egy motivált terepjáró, sokkal aktívabb, sportosabb karakterrel, mint az előző F850GS.

A Triumph Tiger 900 lenyűgöző onroad képességeivel tűnik ki, amelyek már a bemutatóján is lenyűgöztek. Az offroad területen is szilárd munkát végez a Tiger, de gyengeségeket mutat, ha sportosan ambiciózusan mozgatják. A kényelmesebbre hangolt futómű negatívan befolyásolja a visszajelzést a terepen, ami a határterületeket jobban kiemeli, ha keményen hajtják. A Triple-motor azonban kiválóan működik a terepen, és pontosan adagolható, ami különösen előnyös a kényes helyzetekben. Az alsó fordulatszám-tartományban a forgatónyomatékban gazdag karakterisztika köszönhetően a főtengely eltolásának mindig elegendő teljesítmény áll rendelkezésre, ami megkönnyíti a nehéz szakaszokon való vezetést.

Egy kis kritikai pont a lassú menüindítás, amely gyakran csak az első megtett méterek után teljesen feláll. Ez kár, mert a menüvezetés maga jól strukturált és könnyen érthető, de éppen a nehézkes kezdet az offroad-üzemben lényeges, mert a start után két gombot kell egy szűk időkeretben megnyomni, hogy az offroad-vezetési üzemmódban maradjon. Ha a kijelző akadozik, néha elmulasztja ezt az időkeretet, és újra nehézkesen kell navigálni a vezetési üzemmódok között.

Összességében a Tiger 900 a keményebb offroad-üzemben nem a legjobb választás, de egy rendkívül sokoldalú motor, amely mind az úton, mind a könnyű és közepes terepen jól érzi magát. Valószínűleg a leguniverzálisabb motorkerékpár a tesztben, és jó választás azoknak a vezetőknek, akik egy mindenes motort keresnek.

A Suzuki V-Strom 1050 DE kiegyensúlyozottságával és azzal a bizalommal győzi meg a vezetőt, amelyet az első méterektől kezdve sugároz. A V2-es motor sima és nyomatékos, ami különösen terepen előnyös. Már alacsony fordulatszámon is kiváló teljesítményt nyújt a motor, amely könnyen adagolható. A Suzuki egyszerű és könnyen kezelhető koncepciója szintén hozzájárul a pozitív összbenyomáshoz. Anélkül, hogy bonyolult menükbe kellene merülnie, a vezető közvetlenül a kijelzőn végezheti el a legfontosabb beállításokat, ami terepen idegeket kímél és időt takarít meg.

A V-Strom 1050 DE futóműve sikeresen ötvözi a stabilitást és a kényelmet. Elég tartalékot biztosít a legtöbb terepszakaszhoz, és biztonságos vezetést nyújt, még akkor is, ha az első és hátsó rugóút és a hasmagasság nem kiemelkedő a konkurenciához képest. A nagy, 21 hüvelykes első kerék szintén hozzájárul a stabilitáshoz, és a széles kormány jó irányíthatóságot biztosít a gép felett. Egy kisebb hátrány lehet a tank körüli kicsit nagyobb térdszorítás, ami ebben a kategóriában más gépekhez képest feltűnő. Az is észrevehető, hogy a kissé nagyobb súly kemény terepszakaszokon jelentkezik, de ez nem rontja jelentősen a gép összességében szilárd teljesítményét.

A Honda Africa Twin egy olyan gép, amely különösen a kezdőket és az utcai motorosokat vonzza az offroad területén. Kényelmes és stabil utazást kínál a laza utakon, amit számos inkább konzervatívra hangolt asszisztens rendszer támogat. A gép stabilitása a laza talajon sok bizalmat ad, és a motor már alacsony fordulatszámtól elegendő teljesítményt nyújt ahhoz, hogy a nehezebb szakaszokat is leküzdje. A motor teljesítményének leadása, kombinálva a viszonylag hosszú áttétellel, illeszkedik a Honda jóindulatú karakteréhez, és soha nem terheli túl a vezetőt.

Az Africa Twin azonban sportos vezetési stílus mellett gyorsan eléri a határait. A futómű kevés tartalékot kínál a valóban durva terepre, és az ergonómiai kialakítás inkább a hosszú, ülve megtett utakra van optimalizálva, mint az agresszív offroad manőverekre álló helyzetben. Különösen a kormány és a lábtartók közötti távolság lehet túl rövid a sportosabb motorosok számára, ami meredek szakaszokon erőltetett kapaszkodást eredményezhet a kormányon. Ezen korlátozások ellenére a Honda Africa Twin továbbra is szilárd választás azoknak az utazóknak, akik könnyűtől közepesen nehéz terepet szeretnének meghódítani, anélkül, hogy lemondanának a kényelemről és az egyszerű vezethetőségről.

Bár ez az öt túraendúró papíron részben nagyon hasonlít egymásra, hat tesztelőnk mégis különböző karaktereket tudott felfedezni a motorokban. Bár mindegyik ugyanazon szegmens része, mégis a sokoldalú túraendúrók különböző területeire összpontosítanak. A Ducati DesertX Rally és a BMW F900GS a radikális sportendúrók ebben az összehasonlításban. Stabilitást kínálnak még a valóban kemény terepen és hajmeresztő sebességeknél is, de nem tudják ugyanazt a kényelmet és utazási alkalmasságot nyújtani, mint a többi motor.

A Honda Africa Twin és a Suzuki V-Strom 1050DE a csoport kényelmes túragőzösei, ahol különösen a Suzuki győzte meg az összes tesztelőt magas stabilitásával és kompetenciájával, még a komfortzónán kívül is. Ennek ellenére mindkét japán inkább a nyugodt túrázókra összpontosít, meghívva a vezetőket, hogy fedezzék fel a burkolatlan utakat is, de nem igazán csábítanak arra, hogy hegyet másszanak vagy nehéz, kimosta utakat támadjanak meg.

A Triumph Tiger 900 Rally Pro pontosan e két csoport közé helyezkedik el. Gazdag felszereltsége és nagyon finoman reagáló futóműve hosszú és kényelmes utazásokat tesz lehetővé. Ugyanakkor T-Plane háromhengeres motorja elegendő tolóerőt és precizitást biztosít, futóműve elegendő tartalékot, ergonómiája pedig elegendő mozgásszabadságot kínál ahhoz, hogy a Tiger 900 Rally Pro még ambiciózus terepen is nagyon jól működjön. Ha igazán keményre fordul a helyzet, eléri a kompromisszum maximumát, de ebben a tartományban csak rendkívül jó vezetők mozognak, amatőrként az ember a Triumph előtt éri el a határait.

Ahhoz, hogy egy ilyen kiterjedt és igényes offroad-teszt egyáltalán lehetséges legyen, rengeteg felszerelésre van szükség. Ez a Bridgestone AX41 50-50 Offroad-gumik beszerzésével kezdődik azokhoz a motorokhoz, amelyek gyárilag csak utcai gumikat kaptak. Ezen kívül nálunk volt egy Garmin inReach Mini 2 műholdas kommunikációs eszköz is, arra az esetre, ha vészhelyzet adódna a hegyekben vagy az erdőben lévő elhagyatott útvonalakon. Védőfelszerelésként a Leatt Flow Tour Kombi és a Leatt Multi Tour Kombi mellett döntöttünk. Fejünket az új Arai Tour-X5 Adventure-sisak védte. Végül néhány Enduristan puha csomagtartó megoldás gondoskodott arról, hogy vizet, harapnivalót és felszerelést súlycsökkentve vihessünk magunkkal a kalandba.

A következő egyedi értékelések az összehasonlított motorok egyedi tesztjeire vonatkoznak.