Piaggio Liberty 125 teszt 2025

A 2025-ös modellévre tervezett Piaggio Liberty 125 műszakilag csak kis mértékben, de esztétikailag jelentősebben modernizálódott. Az új, vízszintes LED-fényszóró jobb láthatóságot és korszerű megjelenést biztosít, míg az 5,5 hüvelykes színes kijelző (csak sötétben színes) tisztán és áttekinthetően jeleníti meg a vezetési információkat. Természetesen az okostelefon-kapcsolat is lehetséges. Az ergonómiát egy optimalizált, magasabb kormányszerkezet javítja, ami mind a vezetési komfort, mind a kontroll javítását célozza, különösen kezdők számára. Az Euro-5+ normát teljesítő hatékony i-gen motor elektronikus üzemanyag-befecskendezéssel alacsony fogyasztást ígér a kategóriára jellemző teljesítmény mellett: 8,1 kW (10,9 LE 7.750 ford./perc) és tizenegy newtonméteres nyomaték (6.250 ford./perc). Emellett a Liberty 125 két változatban érhető el: a klasszikus verzióban és az optikailag sportosabb S-verzióban, ami kizárólag külsejében különbözik, technikailag mindkét robogó teljesen azonos. Szintén új: a hátsó csomagtartó az opcionális topcase-hez, amely most úgy lett kialakítva, hogy az eredeti topcase további csavarok és adapterlemezek nélkül is felszerelhető legyen.

Az elődhöz képest minimálisak a változások, de mindenképp van értelmük, főleg hogy az ár változatlan maradt. Minek is változtatni sokat, ha az alap rendben van? A Liberty egy 1997 óta folyamatosan érett robogó, az induló szegmensben helyezkedik el, és mindent kipipál, ami szükséges. A titok a stabil acélváz, a könnyű súly (128 kilogramm menetkész tömeg), a masszív, ám nem túl látványos futómű (elöl teleszkópos villa, hátul monoshock) és természetesen a nagy kerekek: elöl egy 16 colos felni 90/80-as gumival, hátul pedig egy 100/80-as gumival 14 colos felnire szerelve. Mindössze 1.350 milliméteres tengelytávval is elegendő a stabilitás ahhoz, hogy rossz útfelületeken is simán haladhassunk anélkül, hogy folyamatosan korrigálni kéne a vonalat. Vagyis, ahol a Vespa-tulajdonosok a nedves macskakövön izzadnak, a Liberty 125 még mindig laza marad, kormány rángatás nélkül. Így kell ezt csinálni. És pontosan ez a különbség a Vespa Sprint és Primavera között: a nagyobb kerekek és a hagyományos futómű biztosítják a nyugalmat és a stabilitást anélkül, hogy az agilitást hiányolnánk. Mivel nekem is volt már Vespa Sprint 125-ösöm, tudom, miről beszélek. És bocs minden Vespa-tulajnak: ha egyszer Liberty-re ül, megtudja, hogy a Vespa talán stílusosabb, de biztosan nem jobb. Hiszen a motor pontosan ugyanaz. A legnagyobb különbség: a Vespas Olaszországban, a Liberty pedig Vietnamban készül.

Mint már említettük: Egy robogónak praktikusnak kell lennie. A Liberty körülbelül hat literes üzemanyagtartállyal rendelkezik, és a megadott fogyasztás 2,5 liter 100 kilométeren, tehát egy tankolással nagyjából 250 kilométeres hatótávval számolhatunk. Ez bőven elég a könnyű, kis városi száguldozáshoz. Az egyetlen valódi hátrány: az ülés alatti rekeszbe sem integrált bukósisak, sem egy nagyobb jet sisak, például a teszten használt Schuberth J2 nem fér bele. Amikor rákérdeztünk, miért nem nagyobbították meg a rekeszt, hiszen a kritika nem új, egy Piaggio-munkatárs azt válaszolta: Mert különben az üzemanyagtartálynak, akkumulátornak és más alkatrészeknek is új helyet kellene találni. És ez egyszerűen nem adott. Mivel az átkelés teljesen sík kell maradjon, az ülés alatti helyet maximálisan ki kell használni. Következésképpen: Nincs elég hely egy nagyobb sisakrekesz számára. Kár. Viszont van egy kesztyűtartó USB-csatlakozóval, amely lehetővé teszi a telefon és más eszközök töltését utazás közben - praktikus. Kedves extrák: A választható topcase 31 literes kapacitása, amelybe egy nagyobb sisak is elhelyezhető. A mindössze 790 milliméteres ülésmagassággal és egy nem túl széles lépésívvel az alacsonyabb termetűek is biztosan megállhatnak. Oldaltámasz nincs, de a Liberty könnyedén és nagyobb erőfeszítés nélkül felállítható a középsztenderre. Ráadás: Az első fék Nissin gyártmányú, van rajta ABS, és acélflex csövekkel harap bele a 240 mm-es féktárcsába. Hátul hagyományos dobfék található. A fékezés minden helyzetben elegendő, és a fékek adagolhatósága is jó. Érdekesség: Az utaslábtartók külön kihajthatók, így az utasnak több lábtér jut.

Na és hogyan képes teljesíteni? Bombabiztos, magától értetődő, egyszerű és minden meglepetéstől mentes. A 16 colos első kerék stabilizál bizalomgerjesztően, mind a kezdők, mind a robogós veteránok számára. A gyári Maxxis-gumik még hideg időben és nedves körülmények között is elegendő tapadást biztosítanak, hogy ne kelljen aggódni. És a Vespa Sprint vagy Primavera modellekhez képest a futómű sokkal kényelmesebb, mélyebb kátyúkon is több tartalékkal rendelkezik, és nem olyan merev. Lehet, hogy a Vespa-k mutatósabb robogók, de objektíven nézve a Liberty a jobb robogó - kétségtelenül. Hogy valaki az S-modellt választja-e (100 euróval drágább) vagy sem, az csak esztétikai ízlés kérdése. Meg kell említeni a szilárd időjárásvédelmet is, különösen a meghosszabbított hátsó sárvédő, amely még igazán vizes úton is szárazon és tisztán tartja a felsőtestet. Ez egy robogónál különösen nagy előny. A Liberty 125 árazása igen vonzó: 2.999 euró alapkivitelben és 3.099 euró az S-verzióban. Alternatívaként elérhető 50 köbcentis verzióban is, és Olaszországban 150 köbcentis változatként is.

A teszten a Schuberth J2 sisakot használtuk. Olyan jet sisak, amely rendelkezik levehető állvédővel anélkül, hogy korlátozná a látóteret vagy csökkentené a jet sisakok által biztosított szellőzést. A szellőzés kitűnő, az integrált napellenző pedig feleslegessé teszi a napszemüveget, és aki szeretné, közvetlenül a Schuberth kommunikációs rendszerével bővítheti – a sisak máris fel van rá készítve. A viselési komfort nagyon kellemes, a sisak halk, a homlokoldali szellőzés pedig jól működik. Az egyetlen hátránya: egy jet sisakhoz képest 1.410 grammos (S méret) tömegével inkább nehéz. Ez annak köszönhető, hogy a prémium C5 felnyitható sisak szerkezeti alapját osztja. Aki azonban különösen biztonságos jet sisakot szeretne, annak megéri vállalni a plusz néhány grammot. Pozitív benyomást tettek a Vanucci VUB-5 motorkerékpáros cipők, amelyek a SympaTex révén szárazon tartották a zoknikat a milánói kétszáz perces esőcsatában. Ugyanez vonatkozik a Vanucci RVX-3 textildzsekijére. A vízálló membrán tette a dolgát, és szárazon tartotta a felsőtestet. Több szellőzőnyílás is használható nyáron a hűtésre, és a kényelmes, testhezálló szabás nem szorít. A Held Rainstretch Base esőnadrággal kombinálva biztos védelem alatt vagyunk, ha az ég megnyílik.