Ducati Desert X Rally a Nyugati-Alpokban - Utazási alkalmasság teszt

Amikor a Ducati Desert X Rally megjelent a piacon, gyorsan világossá vált: Ez a motor a kemény terephasználatra készült. Különösen a DACH-régióban azonban az ilyen méretű endurók esetében az utazási alkalmasság döntő szerepet játszik. Gyakran először sok kilométert kell megtenni az autópályán, mielőtt elérnénk a kihívást jelentő és legális offroad útvonalakat. A rövid tesztvezetés általában nem elegendő ahhoz, hogy átfogó véleményt alkossunk. Ezért négy napig teszteltük a Ducati Desert X Rally-t, és Svájcból a Nyugat-Alpok régiójába vittük. Olaszország és Franciaország határán a liguriai határgerinc utat vettük célba.

A mi tervünk érdekében a Ducati Desert X Rally-nak először körülbelül 500 kilométer autópályát kellett megtennie. Tapasztalt kalandmotorosként előzetesen aggódtam az egy darabból álló rally-ülés miatt, amely nem éppen a kényelemről híres. De meglepetésemre a körülbelül hat órás utazás az üléskomfort szempontjából teljesen problémamentes volt. Az üléshelyzet nagyon kellemesnek bizonyult az autópályán, és a szélvédelem is elfogadható volt. Természetesen vannak hatékonyabb szélvédők, de én jobban szeretem a közvetlen menetszelet, mint a sisak felett közvetlenül keletkező kellemetlen örvényléseket.

Az autópályán azonnal feltűnt a Ducati magas fékteljesítménye is. Az agresszív fékek kiválóan működtek együtt az ABS-szel, még nehéz helyzetekben is. A tempomat megbízhatóan működött, bár csak 5-ös lépésekben, ami kissé rugalmatlan volt. Különösen jól jött ezen a hideg reggelen a markolatfűtés. Azonban egy kis problémába ütköztem: Az üzemanyagszint-jelző nem különösebben lineáris, így jobb, ha korábban megállunk a benzinkútnál, mint hogy kimerítsük a tartalékot.

Aki gyakran vált az aszfalt és a murva között, ismeri a problémát: Semmi sem idegesítőbb, mint egy bonyolult menükezelés és az állandóan visszaálló vezetési üzemmódok. A Ducati Desert X Rally sajnos megosztja ezt a problémát az alapverziójával. A menükezelés számomra kezdetben rendkívül zavaró volt, és nehezen tudtam kikapcsolni az ABS-t és a kipörgésgátlót. Csak néhány próbálkozás után értettem meg a logikát, és tudtam az igényeim szerint beállítani a rendszert.

Örömteli azonban, hogy az ABS, amint az offroad üzemmódban deaktiválva lett, a gyújtás kikapcsolása után is deaktiválva marad. Ez nagy előny az offroad használat során, mivel így nem kell minden újraindítás után újra végigmenni a menün. Ennek ellenére egy egyszerű ABS be-/kikapcsoló gomb üdvözlendő kiegészítés lenne, hogy az átmenet az aszfalt és a murva között még egyszerűbbé váljon.

A Ducati Desert X Rally túrázási alkalmasságát két szempont alapján értékelem: csomagok rögzítése és karbantartási könnyűség. Négynapos utazásunkhoz Enduristan Blizzard oldaltáskákat szereltünk fel. Ez az univerzális megoldás viszonylag könnyen rögzíthető volt, de néhány gyengeség is megmutatkozott. A táskák észrevehetően lobogtak a kerékjárat üres terében, ami nemcsak kényelmetlen, hanem zavaró is volt. Itt egy rögzítőlemez a stabilizáláshoz mindenképpen hasznos lett volna.

A hátsó rész kialakítása a magasra emelt vázrúddal tovább nehezíti egy csomagtartó felszerelését. Ez egyértelmű hátrány hosszabb utazások során, ahol egy csomagtartó lemez sokoldalúan használható lenne, legyen szó farokcsomagról, topcase-ről vagy egy nagyobb vízhatlan zsákról. Ha az oldaltáskák nem elegendőek, csak a további csomagok rögzítése marad az ülés végén. Az Öhlins kormánycsillapító megakadályozza egy kormánytáska felszerelését is, amelyet az Enduristan különböző méretekben kínál. Az ilyen táskák tökéletesek lennének powerbankok vagy kéznél lévő szerszámok tárolására.

A túrázási alkalmasság másik szempontja a kezelhetőség defekt esetén. Ezen az úton az a szerencsétlenség ért minket, hogy egy szög belefúródott a hátsó kerékbe. A Desert X Rally abroncsai belsővel rendelkeznek, ami fontos szempont. Bár volt nálunk pótbelső, a hátsó kereket nem tudtuk leszerelni a Ducati alap szerszámkészletével, mivel egy 36 mm-es tizenkét szögletű anya van használatban. A Desert X Rally fedélzeti szerszámkészlete mindössze három imbuszkulcsból áll – ennyi az egész.

Szerencsére találtunk egy műhelyt a közelben, de ez az élmény megmutatta, mennyire fontos az alapos utazási felkészülés. Különösen elhagyatott régiókban fontos, hogy a megfelelő szerszámok kéznél legyenek defekt esetén. A Desert X Rally speciális felszerelést igényel, amely nem található meg a fedélzeti szerszámkészletben.

Utazás közben folyamatosan alkalmazkodni kell a változó terepviszonyokhoz, és ez nem volt másképp a Nyugati-Alpokban sem. Többnyire klasszikus murvás utakon haladtunk, de voltak nehezebb szakaszok is, mint például sziklás részek, meredek füves emelkedők, mély kátyúk és még vízátkelések is. Itt mutatja meg igazán az erejét a Ducati Desert X Rally. A terepen való vezetés az lenyűgöző Öhlins-futóműnek köszönhetően valódi élvezet. Murván a motorkerékpár egyedülálló visszajelzést nyújt, és az állítható gázfelvételnek köszönhetően a Desert X Rally szinte lebeg a talajhullámok felett, még csomagokkal és egy 85 kg-os vezetővel is.

Különösen lenyűgöző: Nincs a futómű átszakadása, nincs ideges első kerék. Még a inkább utcai orientált Pirelli Scorpion Rally STR-rel is könnyedén veszi a Desert X Rally a meredek emelkedőket és a laza talajt. A finoman állítható hátsókerék-kitörés szabályozás éppen annyi kerékpörgést enged meg, hogy kontrolláltan haladhassunk a sárban, de azonnal letilt, ha nedves füvön veszélyessé válhatna.

Érdekes volt a Rally mód sokoldalúsága is. A Desert X Rally-t rendesen fel lehet pörgetni, de a megfelelő beállítással alacsony fordulatszámon és finom gázfelvétellel is élvezetes, de mégis dinamikus vezetési élményt nyújt, amely egyszerre szórakoztató és bizalmat keltő.

A Ducati Desert X Rally esetében nem kell sokat gondolkodni – azonnal világos: Ez a motor kifejezetten a kemény terephasználatra készült. Meglepő módon azonban az autópályán is meggyőző, kényelemmel, takarékossággal és hatótávval. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan megtehetünk hosszabb utakat is a kívánt offroad cél eléréséhez.

Amint megérkezünk a terepre, a Desert X Rally szinte minden kívánságot teljesít. Az egyik legjobb, jelenleg sorozatgyártásban kapható offroad-futóműnek köszönhetően a motor könnyedén veszi a legkeményebb vonalakat is. Olyan sok bizalmat ad a vezetőnek, hogy hamar észreveszi, milyen magasra van állítva a saját határa ezzel a géppel.

Ennek ellenére a Desert X Rally-val való utazás előkészítése különös gondosságot igényel. A szűkös fedélzeti szerszámkészlet és a kerékcseréhez szükséges speciális szerszámok jó előkészületeket igényelnek. A csomagkezelés is némi kompromisszumot követel. Azok számára azonban, akik szívesen utaznak könnyedén és spártai módon, a Desert X Rally elegendő lehetőséget kínál a csomagok rögzítésére, és általában nem okoz problémát.

A német nyelvterület összes offroad rajongójának a Nyugat-Alpok mindenképpen a lista élén kell, hogy szerepeljen. A legális murvás utak, történelmi katonai ösvények és lélegzetelállító panorámák kombinációja tökéletes célponttá teszi ezt a régiót a kétkerekű kalandorok számára.

Kalandunk az első napon reggel 6 órakor kezdődött Solothurn közelében, Svájcban. Onnan indultam Bardonecchiába, ahol délben találkoztam a barátaimmal. Első közös megállónk a Monte Jafferau volt, amely különösen az offroad útvonalairól ismert. Sajnos a csúcs ebben az évszakban még hóval borított volt, így ugyanazon az úton kellett visszamennünk. Ezután a Col de Sommeiller következett, az Alpok egyik legmagasabban járható hágója. Itt is a hó akadályozott meg minket abban, hogy elérjük a csúcsot.

Az oka annak, hogy mindkét hegyet az első napon vettük célba, az olasz hatóságok helyi korlátozásaiban rejlik. A Monte Jafferaura csak szerdán és szombaton lehet felmenni, míg a Col de Sommeiller július 1. és szeptember 30. között csütörtökönként motoros járművek számára zárva van. Ezeket a szabályokat mindenképpen be kell tartani, hogy elkerüljük a büntetéseket.

A második napon folytattuk utunkat az olasz Trans Euro Trail (TET) útvonalon, amely Oulxból indult és a hegyvonulatokon keresztül dél felé vezetett. Az útvonal látványos kilátásokat és változatos murvás utakat kínált. Pereróban azonban defektet kaptunk, amit helyben megjavítottunk, mielőtt folytattuk volna utunkat.

A harmadik napon Saluzzóból indultunk tovább dél felé. Néhány aszfaltozott szakasz után, amelyek azonban bármikor lélegzetelállító kilátásokkal szolgáltak, elértük a Canosio murvás útját, egy festői útvonalat, amely kopár hegyvidéki tájakon kanyarog. Ez a szakasz különösen lenyűgöző volt, mivel a főutaktól távol, elhagyatott völgyeken keresztül vezetett, és feltárta a Nyugat-Alpok igazi szépségét.

Utolsó napunk Borgo San Dalmazzóban ért véget, ahol egy bájos szálláshelyen töltöttük az éjszakát, hogy másnap reggel kipihenten és tele energiával induljunk haza. A négy nap a Nyugat-Alpokban mindent kínált, amit egy offroad szív kívánhat – kihívást jelentő útvonalakat, felejthetetlen kilátásokat és az igazi kaland és szabadság érzését.