Az első motorverseny valószínűleg akkor zajlott le, amikor a második motorkerékpár is elkészült. Azonban akkoriban, a motorizált kétkerekűek gyerekkorában, nem léteztek specializált versenymotorok és versenypályák, csak egyszerű motorok és kezdetleges, gyakran burkolatlan utak. Az 1920-as években úriemberek vad versenyeket rendeztek Anglia földútjain és durva útjain keresztül. Mindenféle meghatározott útvonal nélkül csak az számított, ki ér gyorsabban A-ból B-be. Egy rádióműsorvezető az egyik ilyen kaotikus versenyt "Scramble"-nek nevezte, és így születtek meg a Scramblerek, eredetileg módosított utcai gépek, mint talán az első motorkerékpár-szegmens. És még ma is léteznek, nagyban és kicsiben, drágán és olcsón. De mennyi maradt meg a régi kalandvágyból a modern Scramblerekben? Három nap a friuli alpesi hágókon keresztül megmutatja, milyen fából faragták az új és olcsó Scramblereinket.
A2-Scrambler összehasonlítás - Triumph vs Royal Enfield vs TVS
Intenzív teszt: Mennyire jól teljesítenek az indiai scramblerek?
Három Indiában gyártott A2-es motorkerékpárnak kell bizonyítania magát egy kisebb kalandtúrán a friuli hegyek között. Némelyikük kedvezőbb árú, mások kevésbé. Ugyanígy, némelyikük ismertebb, mások kevésbé, és némelyikük inkább Indiában van otthon, mások kevésbé. Különbségeik ellenére ugyanazokat a kihívásokat kell leküzdeniük a burkolt utak mentén és azokon kívül is.
Gregor
Megjelent 2024. 11. 13.
Modern Scramblerek Indiából
Az osztrák déli részén induló trió közös származással rendelkezik, mégis meglehetősen különböző. A Triumph Scrambler 400 X valószínűleg a legtöbbek számára ismerős. A brit motorkerékpár márka kis hengerűrtartalmú osztályai azonban nem a hinckley-i otthonukban készülnek, hanem Indiában, Pune-ban, a Bajaj által. 40 lóerővel nemcsak a legerősebb gép a trióban, hanem közel 7.000 eurós árcédulájával a legdrágább is. A Scram 411 India kéthengeres piacvezetőjétől, a Royal Enfieldtől származik Chennai-ból, és az öreg Himalayan 411 köbcentis egyhengerese köré épül. 24 lóerővel nem tudja felvenni a versenyt a Triumph-al, ráadásul 193,5 kg-os teljes tankkal a legnehezebb is. Cserébe a Scram alig több mint 5.000 euróba kerül, és komoly rugóutakat kínál 190 és 180 mm-rel. Harmadikként a kör egzotikuma, a Ronin a TVS gyártótól Mysore-ból, Indiából. 17 colos gumijaival vitatható, hogy egyáltalán Scramblernek tekinthető-e, de gyárilag elég bütykös gumik, motorkerékpár védőlemez és masszív 20 lóerő a 225 köbcentis egyhengeresből mégis kalandra készteti, így harmadik olcsó és indiai A2-es gépként hoztuk magunkkal. És az olcsó még enyhe kifejezés, hiszen mindössze 3.800 eurós árával a TVS Ronin az utazásunk igazi fogása.
Kis motorok a nagy csúcsok között - A2 Scrambler teszt
Utazásunk Karintiában, a Nassfeld-hágón kezdődik. Ez a hágó az olasz határon, gyönyörű, kerek íveivel és helyenként meglehetősen meredek emelkedőivel azonnal megmutatja, mennyire jól illenek kis motorjaink, az A2-szabványú scramblerek, a közelgő alpesi utakhoz. Az erős motorokhoz szokott európaiként gyorsan megkérdőjelezzük a TVS Ronin 20 lóerejének és a Royal Enfield Scram 411 24 lóerejének gyakorlati alkalmazhatóságát. Azonban az első kilométerek máris megmutatják, hogy bár nem nyernek gyorsulási versenyeket, mégis vezetési élményt nyújthatnak. A Triumph képes a kanyarokban felfelé is gyorsulni, míg a Scram és Ronin inkább kényelmesen halad. A Royal Enfield hagyományosabb, pöfögő egyhengeres karaktert mutat. Csak alig kevesebb nyomatékkal rendelkezik, 32 Nm-rel, mint a nagyobb hengerűrtartalmú Triumph, amely 37,5 Nm-t ad le, de a Scram már 2.250 fordulatnál, 4.250 fordulat/perc mellett. Ezáltal a Royal Enfield sem sokkal lassabban húz fel a hegyre. A TVS Ronin esetében 19,93 Nm nyomatékkal türelemre vagy a lassítás örömére van szükség. Mindhárom motor jó járáskultúrát, könnyen kezelhető adagolást és nyugodt teljesítménygörbéket kínál. Hogy a TVS azonos tempónál a legtöbbet dolgozik, enyhe, magas frekvenciájú rezgéseken érezhető, de nem zavaró mértékben. De, apropó sebesség, mennyit tudnak az A2-szabványú scramblerek? A Nassfeld-hágó után tovább haladunk nyugat felé, és időnként síkabb utakon haladunk. Míg a Triumph könnyedén eléri az autópálya sebességeket és azon túl is, a Scram 411 körülbelül 110 km/h-nál érezhetően kifullad, maximálisan körülbelül 125 km/h-t ér el. A TVS Ronin már 90-95 km/h-nál szinte mindent belead. Egy kis hátszéllel és sok lendülettel még elérhető a 100 km/h-s határ.
Attól függően, hogy milyen motoron ül az ember, különböző szintű nyugodtságra van szükség. Ha belemerülünk, az A2-es motorok sok vezetési élményt nyújtanak az alpesi utakon.
A2-Scrambler az alpesi Kanyargós út tesztjén
Az olasz Nassfeld-hágó már sokkal szűkebb és kanyargósabb, mint az osztrák északi rámpa, és ez még csak a kezdet. A napi célunk a MoHo Motorradhotel Bellavista Ravascletto-ban, ezért nyugat felé kell tartanunk. Ahelyett, hogy a Tolmezzo körüli unalmas kerülőutat választanánk, az extrém szűk és kanyargós Lanzenpass-t választjuk, amely egy nagy ívben köti össze Pontebba-t és Paularo-t. Itt az A2-Scrambler kezelhetősége kerül előtérbe. Az egy nyomvonalú, részben nagyon megviselt út az alpesi legelők és sűrű erdők között kanyarog a sziklafalak mentén, és tiszta vezetési vonalat igényel, hogy jól átjussunk. A Scram 411 és a Scrambler 400 X a 100/90-19 első kerék miatt valamivel több bemenetet igényel a kormányon keresztül, hogy agilis módon kanyarogjanak. A Triumph még egy fokkal gyorsabban és precízebben veszi az íveket, míg a Scram kissé lassabban követi a vezetési vonalat. Ennek fő oka a különbség a rugóutakban. A Scrambler 400 X 150 mm-rel jobban alkalmas az útra, és egyenetlenségek esetén stabilabb marad a dőlésben, míg a Royal Enfield rossz aszfalton a 190 és 180 mm-es rugóutaknak köszönhetően kényelmesebb. A Ronin rugóútjairól nincs információ a TVS-től, de a futómű tartalékai biztosan a legrövidebbek. Ennek ellenére az indiai A2-Scrambler legkisebb motorja meglepően jól teljesít.
A Triumph-val a leggyorsabban lehet átsuhanni a kanyargós úton, a Royal Enfield-del kicsit kényelmesebben, míg a Ronin-nal inkább nyugodtan, de lendületesen.
- Mennyibe kerül egy Royal Enfield Scram 411?
- Az új és használt motorkerékpárok árszintjéről itt találsz áttekintést!
Üléshelyzete a másik két versenytárshoz képest eltér a tipikus, egyenes Naked Bike tartástól, inkább a Cruiser-üléshelyzet felé hajlik. A lábtartók nagyon elöl helyezkednek el, a kormány pedig elég messzire nyúlik a vezető felé, ami szinte derékszögű térdszöget és kényelmes testtartást biztosít. Ebben a testhelyzetben a Ronint meglepő agilitással lehet irányítani a kanyarokban. Nagyon készségesen dől oldalra, és stabilan követi az ívet. Árához képest a nem állítható futómű meglepően jól van hangolva. Nem túlzottan puha, stabilitást nyújt döntött helyzetben, és egyben elfogadható kényelmet biztosít keményebb ütéseknél. A TVS motor Schräglagenfreiheitje meglehetősen korlátozott, de a Roninnal amúgy sem kell sietni. Ehelyett mélyen ellazulva és könnyedén kanyaroghatunk vele, és még a táj élvezetére is marad kapacitásunk. Mindhárom A2-Scrambler széles mosolyt csal a sisak alá, amely még a MoHo Bellavista megérkezése után is látható. Itt nagyszerű, motorosokra szabott szolgáltatást élvezünk, és még néhány útvonaljavaslatot is kapunk a környékre. Másnap ugyanis kalandos nap vár ránk.
Mennyi kalandvágy rejlik az A2-es scramblerekben? - Offroad teszt murvás utakon
A Vette panorámaút, a Forcella-hágó és még sok más - Friuliban számos hegyi út található, ahol legálisan lehet földutakon motorozni. Közvetlenül Ravascletto-ban, szinte a szállodánk küszöbén kezdődik a kaland, és néhány száz méter után már porzik is az A2-es Scramblereink alatt. A nap folyamán különböző terepeken haladunk, a sima kavicsostól kezdve a kimosott, sáros vagy meredek szakaszokig. A Royal Enfield Scram a laza terepen jól mutatja a 411-es Himalayanhoz való közeli rokonságát, és a hosszú rugóutaknak, valamint az álló vezetéshez is kiválóan alkalmas ergonómiának köszönhetően zökkenőmentesen dübörög át a köveken és ágakon. A Triumph kicsit keményebben döcög az egyenetlenségeken, és több megfontolást igényel a vonalvezetésnél, hogy ne térjen le az útról, viszont a Scrambler 400 X az egyetlen a trióban, amely elegendő teljesítményt nyújt ahhoz, hogy kisebb drifteléseket és más trükköket könnyedén lehessen végrehajtani. A Scram esetében ehhez nagyon határozott gázkezelés szükséges, és a Ronin alig hajlamos a kitörésre.
A három A2 scrambler közül a Royal Enfield a hosszú rugóútjaival a legalkalmasabb offroad használatra.
A Ronin terepen egy külön fejezet, főleg az ergonómia miatt. Az elöl elhelyezett lábtartók gyakorlatilag lehetetlenné teszik az állva motorozást. Kezdetben hajlamos vagyok elvenni tőle a terepképességet, és inkább tisztán cruiser-naked-bike-ként deklarálni. De aztán eszembe jut az indiai Himalájában töltött időm, és hogy az ottani helyiek pont ilyen motorokkal, mint a Ronin, még a legvadabb utakat is meghódítják. Csak egy másik megközelítés kell hozzá. És íme, ahelyett, hogy teljesítményorientáltan állva haladnánk, inkább pöfögve megyünk tovább, és ez egyáltalán nem rossz. A mindössze 162,5 kg-os tömeg és a 795 mm-es alacsony ülésmagasság miatt semmilyen szakasz nem tűnik fenyegetőnek, semmilyen akadály nem ijesztő. Egyszerűen csak állandó gázzal pöfögjünk tovább, és a Ronin számára gyakorlatilag nincs megállás. Kevesebb technika és aktív vezetési stílus szükséges, mint az állva motorozásnál, ami szintén óriási élvezetet nyújthat. Több idő marad a környezet és az indiai cruiser-scrambler lassított karakterének élvezetére. Sok homokban és kavicsban töltött játékóra után visszatérünk a Lanzenpasshoz, és annak legészakibb pontja közelében az osztrák Straniger Alm felé vesszük az irányt, ahol az éjszakát töltjük. A részben durva terepszakaszok nemcsak minket, motorosokat, hanem az anyagot is próbára tették. A Triumph végén egy figyelmeztető lámpa világít a kijelzőn, és a Scram 411-nek időnként indítási problémái vannak. Érdekes módon pont a papíron legkevésbé alkalmas és messze a legolcsóbb TVS Ronin bírja a kalandot, mintha mi sem történt volna.
A2-es Scrambler pragmatikus mindennapi erősségekkel
A visszaút a murvás úton vezet vissza a Gail-völgybe, majd kelet felé a Nassfeld-hágó irányába. A széles országúton lehetőségünk van megismerni a három A2-es scrambler pragmatikus tulajdonságait. Mindegyik takarékos, bár itt is vannak nagyobb különbségek. A Triumph Scrambler 400 X fogyasztása körülbelül 3,5 L/100km, ami elég alacsony, de a kis, 13 literes tankjával nem jut messzire. A Royal Enfield Scram 411 valamivel kevesebbet, körülbelül 3,2 L/100km-t fogyaszt, de a 15 literes tankjával messzebbre juthat. A kis Ronin pedig szinte a hatótáv-bajnok a tesztben. Fogyasztása a nagy teljes gázas arány ellenére is alig haladja meg a 3 L/100km-t, ami a 14 literes tankjával akár 450 km-t és kicsit többet is lehetővé tesz tankolás nélkül. A három scrambler további praktikus tulajdonságai közé tartoznak az alacsony biztosítási és szervizköltségek. A szervizintervallumok azonban jelentősen eltérnek. A Triumphot csak évente vagy minden 16.000 km után kell ellenőrizni, a Royal Enfield Scram 411-et viszont minden 5.000 km után, a TVS Ronint pedig minden 6.000 km után.
A2-Scrambler teszt és összehasonlítás 2024 – Összegzés
Háromnapos kalandunk az A2-es Scramblerekkel ismét megmutatta, milyen kevés is elég a vezetési élményhez. Annak ellenére, hogy különbözőek, mindhárom motorkerékpár bizonyos területeken pontot szerzett, és soha nem volt vita arról, ki melyik motoron folytatja az utat. Ugyanakkor a három Scrambler különböző célcsoportokat is megcéloz. A Triumph Scrambler 400 X azoknak szól, akik nem elégszenek meg a lassabb tempóval, akik értékelik a magas színvonalú kidolgozást, és hajlandóak ezért többet fizetni. A brit motor biztosan a legváltozatosabb csomagot kínálja a trióból. A Royal Enfield kisebb teljesítménye miatt több türelmet igényel az aszfalton, viszont terepen tovább vihető, mint a Triumph. Akinek nincs sürgős dolga, de egy Scramblerrel durvább utakat is szeretne meghódítani, annak érdemes közelebbről megnéznie a Scram 411-et. A TVS Ronin utazásunk végéig az egzotikum marad a csapatban, nemcsak márkáját tekintve, hanem a vezetési teljesítmény terén is. Ahhoz, hogy élvezni lehessen a Ronin vezetését, mindenképpen rá kell hangolódni. Amint azonban sikerül elnyomni a gyors vagy álló helyzetben való vezetés iránti vágyat, elkezdjük élvezni a motor kényelmét és nyugodt magabiztosságát. Bármilyen akadályokat is állít az út elénk, a TVS Roninnal könnyedén átkelünk rajtuk, és sosem érezzük magunkat stresszesnek vagy túlterheltnek. Különösen a kevésbé tapasztalt pilóták számára nagy előny. Ráadásul a Ronin olyan olcsó, hogy a fiatalok is könnyebben megengedhetik maguknak ezt a motorkerékpárt.
- Mennyibe kerül egy Triumph Scrambler 400 X?
- Az új és használt motorkerékpárok árszintjéről itt találsz áttekintést!
Royal Enfield Scram 411 2024 - Tapasztalatok és szakértői tesztek
Gregor
Sok stílusos motorkerékpár tisztességes áron? Igen, ezt kínálja a Royal Enfield Scram 411. A kidolgozás az árkategóriához képest megfelelő vagy akár jobb is. Tulajdonképpen a Scramnak csak egy kicsit több csúcsteljesítmény hiányzik ahhoz, hogy az országúton is könnyedén előzhessen, és egy kicsit precízebb első fék. A többi rendben van!
Triumph Scrambler 400 X 2024 - Tapasztalatok és szakértői tesztek
Gregor
Aki kedveli a menő Scrambler megjelenést, de a motorozás terén az A2-es jogosítványhoz igazodnia kell, annak a Triumph Scrambler 400 X egy igazán csinos képviselője lehet. Az 400-as motor szép nyomatékkal rendelkezik a középső tartományban, de a kihúzatás nem az ő erőssége. Az üléshelyzet egyenes, a futómű kényelmes, de mégis stabil. Tehát sportosan is lehet vezetni a Scrambler 400 X-et, csupán az első fék igényel túl sok kézerőt határozott vezetési stílusnál. Azonban a felszereltség a sok tereporientált kiegészítővel bőséges, és ellensúlyozza a magasabb árat a csupasz testvér Speed 400-hoz képest.
TVS Ronin 2024 - Tapasztalatok és szakértői tesztek
Gregor
A Ronin egy kis köbcentis motorkerékpár érdekes karakterrel, valahol a cruiser, a naked bike és a scrambler között. Természetesen küzd a széles utakkal és a magas közlekedési sebességekkel, de pontot szerez néhány erősségével, mint például a hozzáférhetősége, a meglepően stabil váz, a kényelem és az egyszerű vezethetőség. Különösen a nagyon alacsony árát tekintve a Ronin sok mindent kibír, lendületes vezetési élményt nyújt a kanyargós úton, és még könnyű offroad használatban is valódi strapabíró képességeket mutat. Leginkább a városba és a lassított tempójú túrázók számára alkalmas.
Továbbiak az 1000PS Magazinból
A2-Scrambler összehasonlítás - Triumph vs Royal Enfield vs TVS Képek
Forrás: 1000PS