Honda XL750 Transalp Fejlesztés - 1000PS Tune-Up 2024 1. szint

A Transalp új kiadása 2023-ban került bemutatásra, és azóta teljesen megérkezett hozzánk. Mint hozzáférhető túraendúro, sokoldalú csomagot kínál vonzó, 10.000 € alatti áron. Úgy tűnik, ez sok vásárlót is megszólít, hiszen a Transalp 2024 első felében bekerült a legkelendőbb motorok top 10-ébe. Korábbi tesztjeink során a Honda XL750 Transalp nagyrészt meggyőző volt, de nem csak dicséretet kapott a Transe.

Néhány helyen már látszik a piros toll nyoma, amit a Honda alkalmazott, hogy az XL750-et ilyen kedvező áron kínálhassa. Az új kéthengeres motor egy álom, de véleményünk szerint az új Transalp nem használja ki teljes mértékben a benne rejlő potenciált. Talán ez szándékos is, hiszen a gyártó a kiegészítőkkel is jó pénzt keres. TuneUp-unk első lépéseihez még nem kell átböngésznünk a speciális kiegészítőket kínáló weboldalakat, mivel a Honda eredeti tartozékai is kínálnak néhány hasznos frissítést. Ezeket a kiegészítőket gyárilag szereltettük fel.

• Must-Have Nr. 1: Fűtött markolatok. A kemény motorosok itt megvetően mosolyoghatnak, de véleményem szerint a mindennapi és túramotorosok számára elengedhetetlen. Az esőben és egyjegyű hőmérséklet-tartományban történő motorozás már önmagában sem kellemes. Miért kellene még égő vagy zsibbadt ujjakat is elviselni? A Honda fűtött markolatai láthatatlanul integráltak, és gyakorlatilag az FN gomb és a TFT kijelző segítségével vezérelhetők.
• Must-Have Nr. 2 (legalábbis azoknak a motorosoknak, akik szeretnek gyorsabban motorozni): A Quickshifter. A Transalp 750-es soros kéthengerese az egyik legjobb ebben a szegmensben. Jól reagál a gázra, szép egyensúlyt kínál a nyomaték és a pörgősség között, és közben egy pimasz, rekedt hangot is ad. Azoknak azonban, akik a maximális vezetési élményt és teljesítményt szeretnék kihozni a motorból, a konfigurátorban mindenképpen be kell jelölniük a Quickshifter opciót. A váltóasszisztens blipper funkcióval alacsony fordulatszámon is pontosan vált, de leginkább gyors tempónál van értelme, ahol csak minimálisan szakítja meg a gyorsuló motor szimfóniáját.
• Must-Have Nr. 3 (magas pilótáknak): Magas szélvédő. A gyári szélvédő az én 1,85 m-es magasságommal az orrom magasságában és oldalról a sisakomra vezeti a szelet, hangos örvényléssel együtt. Aki hasonlóan magas vagy még magasabb, annak mindenképpen szüksége van egy fejlesztésre. A magas szélvédővel a menetszél csak minimálisan érintette a sisakom tetejét, és az autópálya szakaszok sokkal kellemesebbek voltak.
• A szélterelő szett tökéletesen illik ide. A légáram kevésbé éri el a karokat, a testet és a vállakat, és még több pihenést biztosít a nyeregben.
• Kézvédő szett: Ha már itt tartunk, érdemes a kézvédő szettet is beszerezni, hogy megvédjük a kezeket a hideg menetszéltől és a nedvességtől. Érdekes módon, ezek ellenére is marad némi légáramlás a motoros körül, mert júliusban, 35°C-ban egy légáteresztő motoros dzsekiben nem volt elviselhetetlenül meleg a Transalpon.
• Kék tankmatrica: Az XL750 fehér dizájnváltozata emlékeztet leginkább a régi Transalpra. Mint régi túraendurók rajongója és egy volt Transalp kalandor fia, szinte kötelességem volt ezt a színt választani. Azonban, hogy a fehér tank ne koszolódjon és ne dörzsölje össze a térdem, az optikailag tökéletesen illeszkedő tankmatricák ajánlottak.
• Hűtővédő rács: A Transalp TuneUps első szakasza ugyan kizárólag a burkolt utakon történő motorozásról szól, de még ott is kőfelverődés károsíthatja a meglehetősen kitett hűtőt. A hűtővédő rács ezt megakadályozza, és emellett a Transalp felirattal is nagyon jól néz ki.
• 12 voltos csatlakozó: A Transalp ugyan rendelkezik egy USB-csatlakozóval az ülés alatt, de egy áramforrás a műszerfalnál sokkal praktikusabb.

A további fejlesztésekhez a kiegészítők szakértőitől szereztünk be alkatrészeket. Elsősorban az SW-Motech-től a védelem és a csomagok számára. A tank elülső részén található tipikus SW-Motech Sturzbügel a legfontosabb alkatrészeket hivatottak megvédeni baleset esetén a Transalp-on. Miért nem a Honda eredeti sturzbügeljei? Az SW-Motech sturzbügeljei csak valamivel több mint a felébe kerülnek, de nagyon hasonló felépítésűek és fekete porbevonattal is elérhetők, ami nekem személy szerint jobban tetszik. Ehhez illeszkedve a sturzbügelre felszereltük az SW-Motech EVO ködlámpa készletet is. Az LED-főfényszóró bár elfogadható megvilágítást nyújt sötétben, kanyarvilágítás nélkül kanyargós úton mégis a sötétségbe fordulunk. A kiegészítő fényszórók 1,3 kg-ot nyomnak és 1050 lumenes széles sugárban világítják meg az éjszakát. Praktikus: A kormányon található megvilágított kapcsoló zöld fénye megakadályozza, hogy leszálláskor elfelejtsük kikapcsolni a fényszórókat.

A csomagmegoldások terén nagyon nagy a választék. Végül a TuneUp során a TRAX ADV alumínium dobozrendszert választottuk az SW-Motech-től. Miért? Az utcai használathoz előnyben részesítem a kemény csomagmegoldásokat, mivel ezek további védelmet nyújtanak a motorkerékpárnak és a tartalmának, és a többletsúly nem jelent olyan nagy hátrányt, mint az offroad esetében. A TRAX ADV alumínium dobozok egyenként 5,4 kg-ot nyomnak, az oldaltartók pedig 5 kg-ot. A Transalpon nagyon mélyen elhelyezett kipufogónak köszönhetően nincs szükség kivágásra, vagyis nincs szükség a végső hangtompító körüli kivágásra, és mindkét doboz jelentős 45 literes térfogatot kínál. Legnagyobb előnyük azonban az, hogy felülről tölthetők. Véleményem szerint az ilyen felső töltésű dobozok sokkal könnyebben kezelhetők, mint az oldalról tölthető oldaldobozok, amelyeknél rendkívül precíz csomagolási rend szükséges ahhoz, hogy a tartalom fele ne essen ki közvetlenül a kinyitáskor. Az is nagy előny, hogy a TRAX ADV dobozok vízállóan záródnak, ami nagy pluszpont a mindennapi használat során.

Még lényegesebb, mint a bukókeret és a csomagtartó, a motorkerékpár ülése, mivel azt mindig használjuk. Az eredeti nyereg a Transalpot a keskeny derékrész és a túraendúróhoz képest viszonylag alacsony, 850 mm-es ülésmagasság miatt hozzáférhetővé teszi. Ugyanakkor az ülésborítás nem túl finom vagy vastagon párnázott, ezért a szériagyártású Transalp ülés hosszabb szakaszokon gyorsan kifekszik és nyomni kezd. A Hondánál ugyan van alacsonyabb ülésváltozat a tartozékok között, de nincs magasabb vagy jobban párnázott verzió. Egy kicsit magasabb vezetőként nem vagyunk kötve az alacsony ülésmagassághoz, és a Transalpon gyakran vágyunk valamivel több kényelemre a hátsónk számára. A legjobb megoldást erre a problémára a SW-Motech Customized Seats kínálja, az SW-Motech egyedi ülésműhelye. Más tartozékgyártókkal ellentétben itt nem kell a kész ülések minőségére és kényelmére hagyatkozni, hanem a saját nyerget nagyon részletesen az egyéni igények szerint lehet átalakíttatni. Az SW-Seats konfigurátorban számos különböző anyag, borítás, steppelés, töltés és szín választható, így az új ülés az egyéni motorkerékpárhoz illeszkedően és a tervezett felhasználási területre konfigurálva állítható össze.

A Tune-Up Transalp-unkra összeállított ülés 20 mm-rel magasabb a távtartó hálónak és a feljavított párnázásnak köszönhetően, ami nagyobb kényelmet biztosít, és a Tune-Up második szakaszában is kifizetődő lesz. Felső anyagként fekete, bi-elasztikus bársonyhatású anyagot használtunk kék cérnával dupla steppelésben, ami nemcsak optikailag illik nagyon jól a Transalphoz, hanem az ülés megemelt formáját is optimálisan támogatja. A kényelmet nemcsak az ülés jobb töltése javítja, hanem az egyenesebb forma is, amely nagyobb mozgásszabadságot biztosít előre és hátra. Ezenkívül a hosszú lábakkal rendelkezőknél a térdszög is kényelmesebb lesz. Az eredmény: Különösen a hosszabb utakat sokkal kényelmesebben tölthetjük a Transalp nyergében. Az SW-Seats egyedi ülése a magas pilóták számára ajánlott opció, és számomra az első szakasz legjobb frissítése.

A Transalp motorjának egyik nagy erőssége a pimasz, rekedtes, finoman pöfögő hang, amely már a gyári kipufogórendszeren keresztül is hallható. Szükség van egyáltalán egy kiegészítő kipufogóra? És mennyit hoz ez valójában? Kipróbáltuk, és rendeltünk egy Titan Slip-On kipufogódobot az Akrapovic-tól a Honda XL750 Transalp-hoz. Ez 1,6 kg-ot spórol a standard kipufogóhoz képest, és egyidejűleg 0,95 lóerő és 1,3 Nm nyomaték növekedést ígér 5700 fordulat/percnél. Véleményem szerint: a többi beépített, nehéz tartozék mellett a súlycsökkenés és a Transalp felhasználási területén a teljesítménynövekedés nem releváns. Az Akrapovic-kal azonban a hang egy árnyalattal basszusosabb, masszívabb lesz, és nagyobb hengerűrtartalom érzetét kelti. Ezt azonban kevésbé hallani kívülről, ahogy a Youtube-videóhoz készített hangtesztünk is mutatja, hanem főleg a nyeregben ülve vezetés közben. Itt sokkal jobban tetszik a 750-es kéthengeres motor erőteljesebb dübörgő karaktere, mint a gyári kissé fémes, világosabb hangzás. És még egy kis anyagi előnyt is kínál a kiegészítő kipufogódob, de ez csak a Honda Transalp Tune-Up második szakaszában válik relevánssá.

A Transalp gyári Metzeler Karroo Street abroncsai elfogadható gumik, amelyek könnyű terephasználatra is alkalmasak. Az első szakaszban, amely szinte kizárólag aszfaltozott úton, mindennapi használatban és kényelmes túrákon zajlott, egy tisztán utcai gumit szerettem volna, amely jó futásteljesítménnyel, kezelhetőséggel és rövid bemelegedési idővel rendelkezik. Végül a Pirelli Scorpion Trail 2 mellett döntöttem. Ez a túra- és utazóendúrók számára tervezett utcai abroncs Bi-Compound gumikeverékkel és jó nedves tapadással több mint 4.500 megtett kilométer után sem hagyott cserben. Valójában szívesen kipróbáltam volna a vadonatúj, még jobb Scorpion Trail 3 modellt, de sajnos szervezési okok miatt ez nem sikerült.

Mindezen új alkatrészek és átalakítások kényelmesebbé és szórakoztatóbbá tették a Transalp vezetését, mint korábban. Ennek ellenére még mindig nem tökéletes, illetve hiányoznak fontos frissítések, amelyeket különböző okok miatt nem lehetett megvalósítani.

Mindenekelőtt, mint sok Transalp-érdeklődő, én is szeretnék egy tempomatot. Technikailag ez a meglévő Ride-by-wire rendszerrel is gond nélkül megvalósítható lenne, de a Honda úgy döntött, hogy nem teszi elérhetővé. Miért nem kínálnak a japánok tempomatot az XL750 Transalp-hoz, csak találgatni tudok. Hivatalosan azt mondták a portugáliai bemutatón, hogy a tempomat fejlesztése megemelte volna a Transalp vételárát, és mindenképpen a valóban nagyon vonzó áron akarták kínálni. Nem hivatalosan úgy gondolom, hogy a Honda nem akarja, hogy a drágább Africa Twin vásárlóit elcsábítsa, és ezt a rendelkezésre álló felszereltséggel próbálja szabályozni. A probléma számunkra, Transalp vásárlók számára: Egy valódi tempomat utólagos beszerelése nem lehetséges. Bár vannak gázkar rögzítők, ezek mind illegálisak és potenciálisan veszélyesek, mivel egy baleset esetén is továbbra is gázt adhatnak. Egy valódi tempomat utólagos beprogramozása technológiailag úgynevezett Piggyback-rendszereken keresztül lehetséges, de az engedélyezés rendkívül kényes, szigorú előírásoknak kell megfelelni, és nagyon drága vizsgálati eljárásokkal jár. Összességében egy ilyen utólagos tempomat annyira költséges lenne, hogy még a nagy kiegészítőgyártóknak sem érné meg. Egyénileg pedig teljesen felejthető.

A második, még hiányzó felszerelés egyszerűbben magyarázható: a középsztender. Ezt az eredeti Honda tartozékok között meg tudtam volna rendelni, de elfelejtettem. A hátránya: a lánc kenése egyedül elég fárasztó. Azonban más Transalp-tulajdonosok beszámolói egy előnyre is felhívták a figyelmemet a mulasztásommal kapcsolatban. Ahogy ebben a rövid videóban is látható, a Transalp puha futóműve félúton sportos vezetésnél és úthullámoknál gyorsan eléri a határait, és nagyon korán elkezd csúszni. A kommentekben szereplő Transalp-tulajdonosok szerint úgy tűnik, hogy a középsztender még a lábtartók előtt elkezd csúszni. Akkor inkább nélküle!

A Transalp alacsony szögállóságának "problémája" természetesen azt is mutatja, hogy a Transalp futóművén is lehetne javítani. Mivel a Tune-Up első szakasza költség szempontjából nem szabad, hogy elszálljon, nem akartam már itt egy teljes futóműkészletet több ezer euróért beszereltetni. Az általam célzott alternatíva egy egyszerű rugó- és olajcsere lett volna, de sajnos ez nem volt elérhető a futómű-partnereinknél, így nem tudom megítélni, hogy egy olcsó futómű-upgrade releváns javulást hozna-e. A projekt második szakasza többek között itt fog majd beavatkozni.

1. szakasz: A Tune-Up első szakasza a mindennapi használatra és a túrázásra összpontosított, ahol valószínűleg a Transalp-felhasználók többsége használja majd. A 2. szakasz azonban azoknak a kritikusoknak szól, akik hiába keresik az új Transe-ben az eredeti Transalp kalandvágyát. Meg akarjuk nézni, mennyi Adventure Bike van a Transalpban, és hogy karaktere átalakulhat-e a hozzáférhető, nyugodt mindennapi túramotorról a trail-faló túraendúrora. A súlycsökkentés, az alapvető védelem és a tartalékok növelése kerül a középpontba a Honda XL750 Transalp Tune-Up 2. szakaszában. Maradjatok velünk!